Az éttermi látogatásunk után úgy éreztük, hogy ezt az ételt nekünk is meg kell csinálnunk a koliban. A blogunk legelső főzését kellően ambíciózus módon kezdtünk, hiszen csak elképzeléseink voltak az étel megvalósításának kapcsán, de fogalmunk nem volt, hogy hogyan tudnánk kivitelezni, ráadásul a szükséges konyhai eszközeink is hiányoztak.
Az első biztos lépésünk a hozzávalók összegyűjtése, illetve beszerzése volt, amit egész olcsón megúsztunk. A fagyasztónkban várt ránk a csirkemell, a hütőnkben pedig volt néhány hozzávaló a tölcsérhez is, ezért nem kellett sok mindent vennünk. Gofrisütő hiányában serpenyőben is elkészíthető tölcsér receptet kerestünk, amit egy külföldi weboldalon találtunk meg. Ott csak az édes verzió szerepelt, emiatt picit át kellett alakítanunk a receptet, hogy nekünk is megfeleljen. A receptet itt találhatjátok, bár az instrukciók követését nem igazán javasoljuk :D
Az tölcsér hozzávalói:
- 2 tojásfehérje
- 3 tk tej
- egy ek cukor
- 1 tk só
- 100 g liszt
- 30 g vaj olvasztva
Kezdeti lépésként a túlélés érdekében nekiláttunk egy XXL-es Milkának, hogy a szükséges energiánk meglegyen a nagy kihívás előtt.
Először a tojásfehérjéket kevertük össze a tejjel, cukorral és sóval, majd hozzáadtuk a lisztet és az olvasztott vajat. Mindezt egy lábasban kevertük csomómentesre, mivel nem volt keverőtálunk. Legnagyobb meglepetésünkre a kezdeti látvány ellenére valóban összeállt egy egészen csomómentes és megfelelő állagú tészta. A habverő nélküli kevergetés ugyan fárasztó volt, de egymást váltva igazi csapatmunkával túlléptünk ezen a problémán is.
Miután elkészült a tésztánk, a fél kg csirkemell felkockázásához láttunk volna hozzá, ha nem lett volna még mindig fagyott. Mivel korábban óránk volt és szokásunkhoz híven az utolsó pillanatokban estünk be, így a készülődés során a csirke kivétele a fagyasztóból elfelejtődött. Ez a kis bökkenő azonban nem akadályozott meg minket, a mikrót segítségül hívva megpróbáltuk kiolvasztani a fagyott tömböt kisebb-nagyobb sikerrel. Miután már megelégeltük a mikrózással töltött időt, elkezdtük a csirke szeletelését. A végére az ujjainkat már nem igazán éreztük, de sikerrel végződött ez a lépés is. Ezután már csak a fűszerezés és a sütés volt hátra, ami kivételesen nem okozott gondot.
Az egyetlen serpenyőnk elmosása után rátérhettünk a tölcsér megsütésére, ami kicsit máshogy alakult, mint szerettük volna. Kartonpapírból készítettünk tölcsért, majd ezt bevontuk sütőpapírral, hogy ne ragadjon rá a tészta.
Először kicsit kevesebb tésztát tettünk kevés olajjal, így instant leragadt egy réteg a közepén, amit a sütés folyamán sem tudtunk felkaparni. Ennek ellenére még így is meg tudtuk fordítani és sütni és végül ez lett a legelfogadhatóbb (mini)tölcsérünk.
A serpenyő elmosása után próbáltuk az arányokat módosítani, de a tészta valahogy mindig leragadt, vagy elszakadt, így több tölcsér formát nem sikerült kialakítani. Emiatt kicsit módosítanunk kellett a Tölcsibe koncepcióján, és a tésztát csak beletépkedtük a husi és a feltétek mellé, így alakítottuk ki a Tálcsibe elgondolásunkat, amit ajánlunk a cégnek is, ha innoválni szeretnék a termékportfóliójukat.
Ízesítés szempontjából a Kapor-ranch tölcsért vettük alapul, így mi is egy kapros-joghurtos szószt készítettünk el. Nagyon igényesen a kész kapros fűszert belekevertük a joghurtos dobozba, mert a négyszeri serpenyőmosogatás alatt minden türelmünket elvesztettük a további edények elmosásához. A tálhoz kevertünk még felaprított salátát, sajtot és az éttermi látogatásunkból megmaradt tortillát, így egy kis eredeti ízt is sikerült beletenni.
Meglepő módon az ízek összessége egészen hasonlított az eredetire, csak a külalakja volt sokkal rosszabb :D Ha minden hozzávalót vennünk kellett volna, még akkor is kb. 2000 Ft alatt jön ki 3 nagyétkű adag, ezért a kollégiumi körülmények között teljesen megfelelő alternatíva lehet.